Az uniós források felhasználása

Dr. Parragh László jegyzete

A magyar gazdaság növekedése veszélyes mértékben lelassult, korábbi lendülete megtört. Az évenkénti konvergencia-programok szigorú egyensúlyi követelményeket támasztanak. A gazdaság számára létkérdés, hogy a rendelkezésre álló uniós források felhasználásán belül jelentősen megemelkedjék a gazdaságfejlesztésre szánt eszközök aránya.

Az ÚMFT-ben a gazdaságfejlesztést szolgáló operatív program jelenleg a források 10%-a. Ezt az arányt célszerűen és minimálisan 20-22%-ra kellene emelni.

Az e mellett szóló érvek a következők:

1. Növekedés

A gazdaság, ezen belül a KKV szektor a többletforrások felhasználásával megvalósuló beruházások és korszerűsítések révén jelentősen javíthatja versenyképességét, emelkedhet a megtermelt jövedelem. A GDP értéke valószínűsíthetően mintegy 3-3,5 százalékponttal magasabb lehet az időszak végén ahhoz képest, mint amit a források mai elosztása révén lehet elérni.

2. Foglalkoztatás

A versenyképesség fentiek szerinti javulása magasabb foglalkoztatási szintet biztosíthat. Ennek hatására tartósan legalább 40-50 ezerrel több lehet a munkahelyek száma az időszak végén.

3. Lisszaboni stratégia fő célkitűzéseinek teljesítése

A lisszaboni folyamat előrehaladását az Európai Bizottság nem tartja kielégítőnek. Magyarországot is sürgeti, hogy lépjen előre, teremtsen partnerséget a növekedés és a foglalkoztatás fellendítéséhez szükséges reformok megvalósításának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében.

A GOP magasabb aránya esetén a KKV szektor fejlődésével több munkahely teremthető, és így Magyarország tudna valamit tenni a lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljának megvalósításáért (a foglalkoztatottságban a 27 ország közül a lengyelekkel együtt Magyarország a sereghajtó).

4. EU források helyettesítési hatása a fejlesztéseknél

a GDP %-ában

Megnevezés	2004.	2005.	2006.	2007.	2008.
Állami fejlesztési jellegű kiadások- EU forrásból finanszírozva	0,2	0,8	2,1	2,2	2,9

A helyettesítő hatás abban is megnyilvánul, hogy a beruházási ráta eddig nem emelkedett az ezredforduló szintjéhez képest - hiába növekedett az EU által finanszírozott beruházások értéke. Míg a korábban csatlakozott országokban az EU források általában addicionálisak voltak és emelték a beruházási rátát, addig nálunk helyettesítő jellegűek. A nettó hatás tehát nem jelent növekedési impulzust a gazdaságnak. E folyamat - abban az esetben, ha a gazdaság teljesítőképessége a jelenlegi szinten marad - azzal a veszéllyel is járhat, hogy a nagy nehezen 3% alá szorított deficit 2013 után újból 4-5%-os szintre emelkedhet.

5. A konvergencia-program kedvezőtlen mellékhatásainak semlegesítése

A források felhasználásában jelentős súllyal bíró nagyberuházások gazdasági hatása csak 3-4 év múlva érezhető - a hosszú átfutási idők, az előkészítettség alacsony foka, illetve az egyébként is gyenge gazdasági hatások miatt. Ezzel szemben a gazdaságfejlesztésre szánt források a pályázatok kiírása után sokszor már fél-egy évvel éreztetik a hatásukat (beruházások elindítása stb.) Egy-másfél évvel később pedig "termőre fordulásukkal" már számottevően emelhetik a jövedelemszintet, a munkahelyek számát.

A gazdaságfejlesztési program előnye az, hogy már évek óta működő pályázati konstrukciókra (KKV fejlesztésre, illetve beruházás ösztönzésre) épült rá, amelynek tartalmi elemei sok tekintetben a különböző "cégérek" alatt is megmaradtak (Széchenyi terv, GVOP, GOP stb.)

Ezzel szemben az infrastruktúra, a humánszféra EU pályáztatása sok tekintetben akadozik, ennek még nincs jól bejáratott rendszere az ÁSZ vizsgálata alapján. (Bürokratizmus, beruházások elhúzódó engedélyeztetése, gyenge előkészítettség, a közbeszerzéseket kísérő problémák, a folyó kiadások elégtelen finanszírozása a megvalósítás után).

2006 óta például mintegy 58, a HEFOP 3.1 illetve 2.intézkedésben támogatott iskolát érintettek a közelmúltbeli iskolabezárások vagy összevonások.

6. A társfinanszírozásra szánt állami források "felszabadulása"

A GOP-on kívüli programoknál az EU forrásokat kiegészítő 15%-os kötelező társfinanszírozás általában állami forrásból származik. Amennyiben e keretek 6-800 milliárd forinttal csökkenthetők lennének (egyes infrastrukturális beruházások elhalasztásával), akkor 100 milliárd forintos társfinanszírozási forrás felszabadulhat - a költségvetés számára. A GOP vállalati fejlesztéseinél a társfinanszírozás eleve biztosítva van, hiszen a beruházások 50-70%-át a kedvezményezettek, a vállalkozások finanszírozzák.

---

Javaslatainkkal kapcsolatban gyakori az a válasz, hogy az EU már elfogadta az ÚMFT (NFT-2) felosztását

z uniós forrásoknál azonban már több esetben került sor átcsoportosításokra, amelyeket az EU végül jóváhagyott. Át kellene tekinteni, hogy az uniós forrásokkal megvalósításra szánt előirányzatok közül valószínűsíthetően melyek nem teljesülnek, illetve melyek halaszthatók különösebb érdeksérelem nélkül. Az így elért "megtakarításokat" a javasolt új forrásmegosztással együtt ki kellene küldeni Brüsszelbe, és lobbizni kellene érte.

A Miniszterelnök bejelentése szerint nagyságrendileg 1500 milliárd forint építőipari megrendelésre lehet majd számítani.

A nagyberuházások miatt a megrendelések zömét a külföldi tulajdonú nagyvállalkozások szerzik meg, és az elérhető haszonból legfeljebb csak morzsákat adnak tovább a bekapcsolt hazai tulajdonú alvállalkozóik számára. A megrendelések hirtelen megugrása révén a nagyobb cégek valószínűleg jelentős áremelést tudnak elérni, azaz az EU forrásokból a tervezettnél kevesebb beruházás valósítható meg. (Jól példázzák ezt a Versenyhivatal által korábban kiszabott bírságok az autópálya-építőkre, illetve a hivatal vizsgálata a vasútépítéseket érintő kartell gyanú kérdésében.)

A GOP keretének a megemelése esetén az építőipari megrendelések értéke legfeljebb 2-300 milliárd forinttal csökkenne, hiszen az építési hányad a KKV szektor fejlesztéseinél is viszonylag magas. Az persze különbség, hogy a "betonba öntött milliárdok" helyett a kisebb telephelyek, ipari parkok fejlesztése nagyobb hangsúlyt kapna. A KKV beruházásoknál megrendeléseket (és az azokon elérhető hozamot) közvetlenül kisebb, illetve közepes építőipari cégek nyerhetnék meg, az építőipari árak az itt erős versenyhelyzet miatt valószínűleg legfeljebb csak kis mértékben emelkednének.

Az ÚMFT gazdasági hatásai (%)

Jelenlegi struktúra GOP fejlesztési aránya 10%

Megnevezés	ÚMFT összesen	ebből GOP
Versenyszektor hozzáadott értékének növekedése	10	4
A versenyszektor foglalkoztatásának növekedése	4	1,5*

Javasolt struktúra GOP fejlesztési aránya 20-22%

Megnevezés	ÚMFT összesen	ebből GOP
Versenyszektor hozzáadott értékének növekedése	14	8
A versenyszektor foglalkoztatásának növekedése	5,5	3*

Konvergencia program és a GOP keretek összehasonlítása

Megnevezés	Konvergencia-program: adóterhelés növekedése	ÚMFT-ben a gazdaság számára elérhető keretek (éves átlag)
ÚMFT jelenlegi szerkezete	400-600	120-130
ÚMFT javasolt szerkezete	400-600	220-230

* MKIK becslés

Dr. Parragh László

Budapest, 2008. május 6.