51. Vállalkozói klub
2008. november 26-án megrendezésre került 51. Vállalkozói klub alkalmával kihirdetésre került a 2008. évi Webdesign Díj. Ezt követően Dr. Bokros Lajos tartott előadást gazdaságunk helyzetéről, kilátásairól…
Webdesign Díj 2008.
A Webdesign Díj ezévi nyertese a kerületünkben működő www.sikermarketing.hu webstúdió. Ujvári Mária és Kis László marketing tanácsadással és üzletileg hatékony honlapok készítésével segíti az induló kis- és középvállalkozások munkáját.
A BKIK XVIII. kerületi tagcsoport (www.18bkik.hu) honlapjának, a BKIK Mediációs és Jogi koordinációs Osztály (www.bkik-mediacio.hu) honlapjának, valamint a BKIK Marketing és Kommunikációs Osztály (www.bkik-marketing.hu) honlapjának elkészítésével és karbantartásával aktívan részt vállalnak a kamara népszerűsítésében.
Dr Bokros Lajos előadása
Márta TV felvétele
A kerületünkben élő dr. Bokros Lajos közgazdász, volt pénzügyminiszter, Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) XVIII. kerületi tagcsoportjának november 26-i rendezvényén "A magyar gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése, aktuális gazdaságpolitikai kérdések" címmel tartott előadást a Gombás étteremben.
Zsúfolásig megtelt a Gombás étterem, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) XVIII. kerületi tagcsoport, valamint a BKIK Gazdasági Szolgáltató Tagozat XXI. Marketing és Kommunikációs Osztály közös szervezésében meghallgassák az 51. Vállalkozói klub programjaként Bokros Lajos előadását a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről.
A gazdasági válság mérhetetlen erőket mozgat meg, aminek hatása alól még a legjobban vezetett gazdaságok sem tudják kivonni magukat. A magyar gazdaság pedig több szempontból is sebezhető. Az Európai Unióba újonnan belépett volt szocialista országok között nálunk a legmagasabb az államadósságnak a belföldön megtermelt összjövedelemhez viszonyított aránya.
Felhalmoztuk az államadósságot, a lejáró állampapírok újra kibocsátása, újraeladása is komoly kockázati tényezőt rejt magában. A gazdaságpolitikánk nem kiszámítható, ami a befektetőt elrettenti vagy magasabb hozamköveteléssel áll elő. Az állampapírok után magasabb kamatot kell fizetni, s ez tovább növeli az adósságot.
A másik támadási felület lehet a folyó fizetési mérleg, hazánk külfölddel szembeni teljes pozíciója, ami nem pusztán államadósságot jelent! (A hazai gazdaság nem csupán az államból, hanem még vállalkozói körből és a lakosságból áll.).
A hatalmas külső hiánynak több oka lehet: egyrészt, hogy az ország nagyon sok külső hitelt vesz fel, vagy nagymértékű külföldi működő tőke áramlik be. Ez utóbbiból nem keletkezik államadósság, hanem tulajdonosi részesedés, ez sokkal pozitívabb helyzet, ahhoz képest, hogy nem a vállalkozói szféra, hanem a lakosság veszi fel a hiteleket. Magyarországon ez a másik sebezhetési pont, ugyanis az elmúlt öt évben elszaporodtak a lakossági hitelek,(lakásvásárlási, autóvásárlási, fogyasztási hitelek), amit szinte ránk "tukmáltak", de a pénzintézeteknek nem voltak belföldön forrásai a hitelek kifizetésére. A bankok a lakosságnak úgy tudták folyósítani a hiteleket, hogy a pénzintézetek külföldről vettek fel hitelt, ami szintén az ország külső államadósságát növelte. Ez a magánszféra adóssága, ami nem jelentene gondot, ha vállalkozásokba fektetett és garantáltan megtérülő hitel lenne.
A másik gond, hogy a felvett hitelek nagy része deviza alapúak. Sokan választották, mert a kamat, a havi törlesztés jóval alacsonyabb volt, mintha forintban vették volna fel. Azonban az árfolyamkockázattal az adósok nem számoltak. Ezen a csatornán gyűrűzik be leginkább a gazdasági válság.
Gazdasági szempontból nem a költségvetési hiány a sarokpont, hanem az államadósság felhalmozott mértéke. A gazdasági növekedést fékezi az állami újraelosztás terjedelmének nagysága. A legfontosabb probléma azonban, hogy az újraelosztás szerkezete Magyarországon nem jó, ugyanis a bevételi (adó), és a kiadási oldal szerkezete nem szolgálja a gazdaság fejlődését.
Az elmúlt négy évben nálunk volt a legalacsonyabb a gazdasági növekedés (volt szocialista ország, tíz új EU-tagállam közül), és lemaradó országgá váltunk.
A történelmi feladat nem az, hogy gyorsítsuk a felzárkózást, hanem, állítsuk meg a leszakadást - hangsúlyozta Bokros Lajos.
A Magyar Nemzeti Bank a körülmények hatására kamatot emelt. Ha ezt a lépést nem teszi meg, akkor csődbe kergethette volna a devizában eladósodott állami, valamint a lakossági hitelfelvevőket, azzal, hogy az "égbe" szökkent volna a törlesztő részlet.
Gyökeres, elsősorban az államháztartás területén végrehajtandó reformokra van szükség ahhoz, hogy megteremtsük a fenntartható növekedés előfeltételeit - hangsúlyozta az előadó.
Rövid távon nem tudjuk a gazdasági növekedést gyorstani. Középtávon, 3-5 éves időszak alatt van rá lehetőség, de csak akkor, ha az egyszeri megszorító intézkedéseken túlmenően érdemi szerkezeti reformokra kerül sor.
A legnagyobb probléma az, hogy ma Magyarországon kevesen fizetnek sok adót. A cél pedig az, hogy sokan fizessenek kevesebbet, mert ezáltal nemcsak a közteherviselés elve érvényesülne jobban, hanem a gazdaság is gyorsabban növekedne.
Magyarországon 3,8 millió lakosnak van regisztrált munkahelye, közülük 1,8 millióan minimálbérre jelentettek be. Ebből 900 ezer munkavállaló dolgozik valóban minimálbérért, a másik 900 ezer dolgozó pedig a munkáltatóval megegyezve, zsebbe kapja a fizetésének a másik részét. A minimálbér után nem kell szja-t fizetni. Ebből az következik, hogy a társadalom egy negyede pedig igen magas adót fizet.
Bokros Lajos szerint az adóalapot ki kellene kiszélesíteni, és a társadalmi igazságosság érdekében meg kellene szüntetni a minimálbér adómentességét.
Az adó mértékének csökkentése elképzelhető, de csak akkor, ha azok is adót fizetnek adót, akik eddig nem, vagy igen csekély mértékben.
Egyetlen járható út a gazdaság, és a társadalom fejlődését alapjaiban meghatározó úgynevezett "szerkezeti reformokkal" meggyorsítani a korszerű és versenyképes piacgazdasághoz vezető utat.